Oldalak

2012. szeptember 23., vasárnap

Madagaszkári bütykös csótány

Pár napja készítettem ezt a kis aranyost.
Kitűzőnek szeretném megcsinálni.


Keresgéltem a neten, de nem találtam sok rovart. Imádkozó sáskán, pókon és hangyán kívül csak katicát találtam, meg legyet.


Csótányom még kis kozmetikára szorul. Első nekifutásnak viszont nem rossz.
Milyen jól nézne ki a hajamban...

2012. augusztus 5., vasárnap

Ezt magamnak csinálom

Már nagyon régóta, hogy nem írtam, de nem is csináltam semmit.

Az ihlet általában úgy száll meg, hogy félálomban próbálom magam rávenni, hogy felkeljek.
Aztán vissza-vissza alszom és képeket, álmokat látok.
Ezek égnek bele a retinámba és próbálom kézzelfoghatóvá tenni, de ez az elmúlt hónapokban nem sikerült.

Majd gondoltam egyet.
Elkezdtem tervezni, és egy másik mintát le is rajzoltam. Ezután hasított belém a felismerés, hogy kéne egy ilyet is csinálni: 

EMBERKÉSET!


Gabi meglátta és Ő is bejelentkezett egyre!
Először fekete-fehéret akartam csinálni. De hülye voltam és mikor nem volt ihletem elpakoltam mindent.
Ezért nem találtam semmit!
Aztán elkezdtem szőni egy tűvel, amin persze nem jött át csak minden 4. gyöngy!


Majd elkezdtem más színű gyöngyöket keresni, amik harmonizálnak egymással és velem és átjönnek a tűn...
És végre megtaláltam a tűket és egy csomó-csomó szép színű gyöngyöt. Aztán szolidra vettem a figurát és elkezdtem ezt.

Egyenlőre csak 2,5 emberke van kész, de már nagyon várom, hogy kész legyen!

2012. április 1., vasárnap

Kutyusok

És megint!
Elkészült néhány kutyus.
Gondoltam, hogy kicsit a hagyományostól eltérő színű kutyákat is csinálok.


De van köztük husky!


Meg foxi!


Meg szoba kutya kinézetű.


Ezekről meg a fene se tudja, hogy milyenek!


2012. január 31., kedd

Kiskutya

Néhány éve Erzsi kereszt anyutól kaptam ajándékba egy kulcstartót, melyen egy kis fekete kutyus fityegett.
Még ma is állhatatosan tűri a viszontagságokat a kulcsomon!

Többször foglalkoztatott, hogyan is csinálhatták. Próbáltam fejben "lemodellezni". Aztán vettem a bátorságot és neki fogtam.
Persze, hogy sehogy sem jött össze!

Sokszor elvesztettem a fonalat, hogy hol is tartok. A fűzésmenetet próbáltam leegyszerűsíteni, de nem jött össze! Végül nagy nehezen összeállítottam az első ebet. Fehér kutyus fekete mancsokkal, fekete farokkal és füllel.
Bevittem a munkahelyemre, hogy dicsekedjek. A Bandi kollégámnak annyira megtetszett, hogy karácsonyra kért egyet! Teljesen fekete kis kutyát kért. A tappancsait a farkát és a füleit csillogó, sötét szürke gyöngyből fűztem meg.
Ezt a kutyust meg az elsőt elvittem anyósomékhoz, hogy leMEO-zák. Az apósom meg egyből lecsapott a fehérre!

Felbuzdulva a sikeren megcsináltam ezt a kis tarkát. Azt hiszem nem ő lesz az utolsó! :)
3x3x1,5cm a méretei.





Rendelésre

Alexandrának szőttem ezt a karkötőt.
 
Már nem ez az első eset, hogy rendelt tőlem, de arról sajnos nem csináltam képet! Remélem ez is ugyan annyira fog tetszeni neki, mint az előző!
Alexandra kéket, zöldet és ezüstöt kért. Kis tanakodás után kitaláltuk, hogy melyik színt hova tegyem.



A kéket a szélére, ezüstöt alapnak, és a betű zöld.
Fejtörést okozott, hogy a kéken mennyire fog látszani a zöld, de találtam nagyon jó kéket! Ami még az ezüsthöz is passzol.
De a gondot nem a kék-zöld okozta, hanem az ezüst-zöld kombináció!
Ugyanis megcsináltam a karkötőt és alig lehetett kiolvasni a szöveget, mert elveszett a zöld az ezüst háttérben! Úgyhogy csináltam egy újabb karkötőt, ami már a harmadik verzió volt! (Mert nekem mindig kell variálnom és elsőre a Gabimnak sem tetszett!)


Hát ennek a karkötőnek sem volt egyszerű az elkészítése!
Ráadásul csak a harmadik boltban találtam találtam ezüst színű gyöngyöt és onnan is majdnem kimentem!
Szerencsére az eladó segített! Mert ugye meg nem kérdezném, hogy van-e ezüst gyöngy!
Tehát nem csak vak, de néma is vagyok!

Szóval ez lett a végleges verzió.
Már csak azon kell izgulnom, hogy a megrendelőnek is tetsszen!

2012. január 3., kedd

Bagoly

Itt az új év.
Itt az ideje, hogy amúgy sem gyakran szerkesztett blogomban újra írjak valamit...

Már Erzsébet napra kész volt, és a Facebook-on is láthatóvá tettem.


Hirtelen felindulásból elkövetett nagy tervezés lett belőle!
Csak gondolkodtam, gondolkodtam, hogy is csináljam meg? Hogy lenne a legegyszerűbb, legfelismerhetőbb?
Úgy, hogy engem is tükrözzön, de ne az őrült felem!

Ne! Ne!
Félreértés ne essék!
Nem gondolom magam bölcsnek, sem fenomenálisan okosnak!



Csupán tisztelem és csodálom ezeket a gyönyörű állatokat!
Elmondható, hogy az egyik nagy kedvenceim az állatvilágból.


Szóval a nagy tervezés vége az lett, hogy neki estem, megcsináltam.
Teljesen másképp, mint ahogy megterveztem!
Rá kellett jönöm, hogy sokkal több időt töltök agyalással, mint amennyi idő alatt elkészül a mű.

De a végeredmény jó lett, nem?